Október 5. Csütörtök Délután
Virág Csütörtökönként, elszokott járni úszásra.Most még otthon készülödött.Nemsokára lement a földszintre, és kinyitotta az ajtót.A hűvös szél megcsapta arcát.Egyszercsak nevetést hallott.Óvatosan körbetekintett.Nem látott senkit.Ez fura!-gondolta-Mintha Anna lett volna!Csak ő tud ilyen idegesítően , rikácsolva röhögni!Már megint egy röhögés.-Ez meg olyan mint a Jázmin!De nehogy már!-gondolta, idegesen, mikor meglátta-Pont velük futok össze!
Anna, Jázmin, Dóra ás Gizi előtte mentek egy 20 méterre.Röhögcséltek és beszélgettek.Észre sem vették Virágot.Virág gyorsan elbújt egy tujasor mögé, és ott ment.
-Csajok!Nem hívjuk le Hannát is?-kérdezte Anna.
-Oké!Hol lakik?-kérdezte Gizi.
-Nem tudom, de megvan a száma!-mondta Anna-Felhívom!Maradjatok csöndben!Hmmm, Halló?Igen?Szia Hanna én vagyok az Anna!Letudsz jönni sétálni?Itt várunk a CBA előtt!Oké?Aha.Jó.Szia!
-Akkor menjünk!-mondta Jázmin.
-Egyébként, szerintetek Hanna és Virág mennyire vannak jóban?-kérdezte Anna miközben elindultak.
-Nem tudom, mostanában sokat vannak együtt-mondta Dóra.
-Mit szólnátok, ha elmennénk holnap, vásárolni?Szonjával, meg Hannával?Valahogyan szétkéne választani őket, nehogy találkozzanak!
-Oké, én ráérek-mondta Jázmin és Gizi, Dóra is bólogattak-Szegény, szerencsétlen Virág!Mintha azt beszélték meg volna délelőtt Hannával, hogy elmennek valahova.Olyan kis nyomi.És az egész osztály utálja!
-Hát ja.Annyira egyszerű ember.Semmit nem bír kezdeni a száraz hajával, se az alakjával.Olyan, mintha egy mesevilágban élne, ahol a kis tündérke teljesíti a kívánságát, mert olyan kedves volt vele.Bah!-mondta megvetően Anna.
-Nagyon irritáló az a lány-értett egyett Jázmin.
-Ha legalább a hajával kezdene valamit!Fesse be vagy vágassa le vagy csak egyszerűen-mondok egy őrült ötletet-ápolja!-mondta teljes felindultsággal Anna-Nem bírom azt a lányt.Gyerekes, fárasztó és stréber is.Szonja is mondta:örült mikor megszabadulhatott tőle.Ez a lány,olyan éretlen, hogyha lehetne visszaküldeném úgy negyedikbe.Oda illene,vagy valaki végre ráébresztené őt, hogy ez így nagyon nem működik.Milyen lesz így felnőtt korára?5 évesekkel randizgat?!
-Egyszer, tényleg, jó lenne egy nagy beszélgetés, amikor ráébresztenék, ez nem álomvilág!-mondta Jázmin is-Vagy bukjon meg párszor, és adjunk neki hercegnős ruhákat.Az való neki!-mondta Anna, és a többiek röhögcséltek.
-Befonhatnánk a haját, befesthetnénk rózsaszínre és utána levághatnánk, úgy jobban nézne ki!-mondta Dóra kárörvendően.
-Vagy adjunk neki parókát!-röhögött Gizi is.
-Hosszú frufrusat!Úgy takarásban lenne arca!-vihogott Anna.
Virág döbbenten nézett.Ezeknek tényleg ez a bajuk?Akkor ne nézzenek rám!-gondolta dühösen, és felkapott egy ágat.Anna felé dobta és utána megpördült, és futott be egy másik utcára.Nem nézett hátra, csak mikor már a bokrok mögött volt.Nem jött utána senki.Már megbánta amit tett.Nevetséges, gyerekes dolog volt, de akkor is.Nagyon bántotta már mind amiket neki mondtak,amivel megsértették.Lehet, hogy most, hogy megdobta őket, úgy tűnik, mintha nekik állna feljebb, hogy ő az, aki büntetést érdemelne.Mégis, azok a sértések,az az utálat, amit mutattak felé.Mindig fájt neki.Lehet, hogy igazuk van,hogy ő nagyon egyszerű, nagyon gyerekes.De az igazság az,hogy fél kibújni a páncéljából.Fél új dolgokat kipróbálni, mert attól tart kinevetik.Ezt lehet, hogy egy Anna,Jázmin féle lány nem érti meg, mert nem élte át.Nem érezte, hogy valaki ennyire utálhatja őt, hogy minden vele kapcsolatos gondolatja, arról szól, hogy miképpen bánthatná őt.Most, úgy tűnhet, hogy Virág túl reagálja az egészet, de ha egyszer, azt a fájdalmat, amit neki okoztak ők, és az osztály, rázúdíthaná annak a negyedrészét rájuk egy pillanatra.Akkor megértenék,miért lett ilyen.Mit tettek vele, csak mert ilyen a külseje.
Virág könnyezve indult a buszmegálló felé.Még látta,ahogy a lányok Hannával mentek el és tovább röhögcséltek,mintha mi sem történt volna.